A szélsőjobboldali Nagy-Románia párt egyik képviselője antiszemita és revizionista hangvételű cikkeinek gyűjteménye jelent meg a napokban a román akadémia támogatásával. A Nacionalista című kötetben Vlad Hogea képviselőnek azon cikkeit gyűjtötték össze, amelyek az elmúlt években a pártvezér, Corneliu Vadim Tudor által vezetett Romania Mare című hetilapban jelentek meg. Az AP francia hírügynökség kiemelte több antiszemita hangvételű cikk címét: "Milyen holokauszt?", "A zsidók, akik irányítanak minket", "A zsidó kisebbségi komplexus". Mint a könyv borítójáról kiderül, a cikkgyűjtemény "a román akadémia iasi tagozata", valamint az ugyanezen városban székelő Európai Történelmi és Kulturális Centrum támogatásával született meg. /Antiszemita cikkgyűjtemény jelent meg. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./
2001. augusztus 24.
A legfőbb ügyészség hivatalból eljárást kezdeményez Vlad Hogea, A nacionalista című kötet szerzője ellen. A Nagy-Románia Párt színeiben parlamenti képviselőnek megválasztott Vlad Hogea kijelentette: büszke arra, hogy pert indítanak ellene. Megszokta, hogy támadásoknak van kitéve, mert támadást indított ellene egy magyar szenátor (Frunda György), a roma és a zsidó közösség egy-egy képviselője (Madalin Voicu, illetőleg Dorel Dorian), de az meglepte, hogy "az ő románjai" kezet emeltek könyvére. A romániai zsidó közösségek szövetsége tiltakozott a nagyromániapárti képviselő, Vlad Hogea könyvének megjelenése ellen. A könyv megjelenése kimeríti a fajgyűlöletre szítás súlyos esetét, összeegyeztethetetlen a román alkotmány előírásaival és a büntetőjogi törvénykönyv hatálya alá esik. A közlemény szerint a Gheorghe Buzatu (NRP) szenátusi alelnök irányítása alatt álló A románok a világtörténelemben sorozat keretében Jászvárosban megjelent kötet tartalma "soviniszta, idegengyűlölő és zsidóellenes". A szövetség felszólította a román hatóságokat, járjanak el a szerzővel és támogatóival szemben, s találják meg a módját annak, hogy megakadályozhassák hasonló esetek megismétlődését. /Ügyészségi eljárás Hogea ellen. Tiltakoznak a romániai zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2001. augusztus 25.
Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2001. augusztus 28.
A Iasi megyei prefektus aug. 27-én bejelentette, hogy kivonják a kereskedelmi forgalomból Vlad Hogeának, a Nagy-Románia Párt képviselőjének nacionalista, antiszemita cikkeiből készült kötetét. A nacionalista című cikkgyűjteményt először ezer példányban nyomtatták ki és elsősorban Iasiban terjesztették. A tízezer példányos utánnyomást a jövő hónapban tervezték. A könyv Hogeának a Romania Mare szélsőjobboldali hetilapban megjelent írásaiból válogatott. A lap főszerkesztője, Corneliu Vadim Tudor. A könyv megjelenését elítélte Vasile Dancu tájékoztatási miniszter és a romániai zsidó közösségek szövetsége. A román főügyészség vizsgálatot kezdeményezett a kötet ügyében. /Ö. I. B.: Betiltják az antiszemita cikkgyűjteményt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2001. augusztus 28.
Vlad Hogea nagy-románia párti képviselő könyvét a román parlament nyomdájában nyomták, ahol a Hivatalos Közlöny is megjelenik. A sok kisebbséggyalázó írást, amit V. C. Tudor lapjaiban - a Romania Maréban és a Politicában - közölt, most kötetbe gyűjtötte. Hogeának igaza van, amikor nem érti, hogy miért ez a nagy felháborodás? Annak idején nem volt bűn, hogy ilyesmit írt és közölt. Romániában jó üzlet a fajgyűlölet, az idegengyűlölet, a nemzeti kisebbségek mocskolása, a fasiszta propaganda. Ügyészségi eljárást már akkor kellett volna indítani, amikor ezek a cikkek megjelentek, ugyanígy az ilyen írásoknak helyet adó kiadványok és kiadók ellen. Kezdeményezni kellene a szerző mentelmi jogának felfüggesztését. /Zsehránszky István: Elítélheti a fél világ... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2001. szeptember 5.
Borbély László RMDSZ-képviselő a képviselőház ülésén Vlad Hogea: Nationalistul című könyvének betiltását kérte. Az indok: az alkotás több xenofób, antiszemita, magyarellenes, gyűlölettel teli cikkelyt tartalmaz, ami a Büntetőtörvénykönyv hatáskörébe tartozna. A képviselő szerint csak így lehetne bizonyítani, hogy Románia teljesen demokratikus állam, ahol nincs keresnivalója a nemzetek közötti ellentétek szításának. Borbély sérelmezte, hogy a könyvet a képviselőházhoz tartozó nyomdában állították elő. Vlad Hogea válaszolt az ülésen: egyetlen RMDSZ-képviselőnek sincs morális joga elítélni egy romániai képviselő tudományos munkáját. Szerinte Borbély László egy fasiszta szervezet tagja. Corneliu Vadim Tudor is felszólalt: azt nyilatkozta, hogy ez tulajdonképpen "az RMDSZ besúgópolitikájához passzol". /Nacionalista "Nationalistul" Borbély László a Hogea-könyv betiltását kérte. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2001. szeptember 7.
Szept. 3-án megkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Az RMDSZ képviselői frakciója megtartotta az első "frakció-acsarkodást" - számolt be a történtekről Böndi Gyöngyike képviselő. A frakcióban megkérdezték Szilágyi Zsoltot, a Reform Tömörülés tagját, tisztázza, melyik területi szervezetre gondolt, amikor politikai banditának minősítette annak vezetői. Szilágyi Zsolt erre nem volt hajlandó, ellenben mindezt kikérte magának. A frakció szinte egyhangúlag vonta kérdőre az RT-s képviselőket "az egyházi ingatlanok visszaigénylése körüli hazudozásaikért és azért, amiért nem hajlandók elismerni a frakció azon jogát, hogy kérdőre vonja őket az RMDSZ érdekeivel ellentétes tetteikért, nyilatkozataikért." Szept. 4-én beindult a parlamenti gőzgép: egy nap alatt több mint 34 törvénytervezetet fogadott el a T. Ház. A legtöbb sürgősségi eljárás volt, főleg kormányrendeletek. Ugyancsak 4-én Borbély László elítélte Vlad Hogea PRM-s képviselőnek "A nacionalista" című szennyiratát. Szept. 5-én a bizottság napirendjén a nyugdíjtörvény módosítása szerepelt, de mivel a miniszter éppen nem ért rá, ezért nem tárgyalták a módosítást. /Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő: Parlamenti napló. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), szept. 7./
2005. július 2.
Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
